Gordontető /953 m. tszf. /3 óra 3 km. Nyikó feje /1009 m. tszf. / és onnan az Oroszhegyi nárciszmezőbe /12 km. 5 óra./
Szencsed / ..... m. tszf. / egy csodálatos tanyavilág.

A környező telepűlések fontosabb látnivalói:

Farkaslaka - Székelyudvarhely Jézus Szive kápolna 12 km
Farkaslaka - Székelyudvarhely Szoborpark 12 km
Farkaslaka - Homoród fürdő 28 km
Farkaslaka - Szejke - 8km
Farkaslaka - Korond 13 km
Farkaslaka - Ivó 30 km
Farkaslaka - Kőrispatak, Szalmakalap museum 41 km
Farkaslaka - Parajd , sóbánya 25 km
Farkaslaka - Szováta, Medve tó 45 km
Farkaslaka - Madarasi Hargita 47 km
Farkaslaka - Segesvár 47 km
Farkaslaka - Csíkszereda 52 km
Farkaslaka - Hargita fürdő 53 km
Farkaslaka - Csíksomlyó 55 km
Farkaslaka - Dános 57 km
Farkaslaka - Lázár kastély 63 km
Farkaslaka - Tusnád fürdő75 km
Farkaslaka - Gyímesek 90 km
Farkaslaka - Gyilkos tó- Békási szoros 97 km
Farkaslaka - Marosvásárhely 100 km
Farkaslaka - Brassó, Fekete templom 100 km
Farkaslaka - Szt.Anna tó 100 km

Firtosváralja

Firtosváralja. Firtosvára. A Firtoshegy / 1062 m. tszf. / A vár alaprajza még kivehető, úgyszintén a vár udvarán a kápolna alaprajza. A néphagyomány egy csodálatos legendát őriz, ami a vár tündérének nevéhez füződik Firtos lova, a Firtos oldalán levő vulkáni törmelék-szikla alkotja. A mondája több változatban maradt fenn.

Énlaka

Énlaka. Az idegen forgalom fő vonzereje a kis dombvidéki faluban a kultur- és agrártörténeti emlékék, a műemlék jellegű épületek, lakóházak alkotják.
Unitárius temploma, műemléképület. Építészeti stílusa a későgótika jegyeit örzi. A templom a 15. század második felében épülhetett. A templom felbecsülhetettlen értéke, kazettás mennyezete és a Székely rovásírásos emléke.

Székelyvarság

Egy gyönyörű tanyavilág, határában a Tartod-vára romjai. A néphagyomány legendáját ma is örzi.

Kecsetkisfalud.

Református temploma, műemléképület, 1697 körül épülhetett. Festett kazettásmennyezete szintén ebből az évből való. Harangláb. /fatorony / magassága 20 m. 1825-27 között épült.
Kalonda, Cika, Bagzos a maga tanyavilágával számos turistát vonz.

Parajdi Sóbánya

 A Parajdi-medence, az "óriás sótartónak" is becézett Erdélyi-medence keleti pereme és a Görgényi-havasok lábánál húzódik, és egy jól elkülöníthetõ tájegységet képez, a földrajzilag "Sóvidéknek" nevezett kistájon belül.
Erdélyben az egyetlen olyan tájegység, amely nevét az ásványkincsérõl kapta, a székely "Sóvidék". A köztudatban úgy él, hogy a Sóvidék elnevezést elõször Orbán Balázs használta.

Szent Anna-tó

 Egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.
A tó felszíne 0,22km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú.

Medve-tó


 Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 m mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.

Gyilkos-tó


 Egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik.

Békás-szoros


 Egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a nemzeti park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.

Segesvár


 Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét.

 Látnivalók
•    Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része
•    Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.
•    Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne.
•    Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll a 13. században a domonkosok építették, de 1350-ben a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot emeltek, 1422 és 1488 között átépítették, tornyát 1463-ban csatolták hozzá.
•    Mellette az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épített temetőkápolna áll.
•    Közelében az egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete.
•    A Várhegyre a 178 fokból álló diáklépcső vezet fel, eredetijét1642-ben építették.
•    Az óratorony mellett áll a 13. század második felében épített kolostortemplom, eredetileg domonkos templom, a 15. században bővítették, majd a reformátusoké lett. 1676-ban tűzvész rongálta meg. A kolostort 1886-ban bontották le.
•    A járványkórházi templom 1575-ben épült késő gótikus stílusban.
•    A régi megyeháza 1888-ban épült, közelében áll Petőfi mellszobra.

Tusnádfürdő

Tusnádfürdő város Romániában Hargita megyében. Országos hírű fürdő és üdülőhely, Románia legkisebb városa.

Látnivalók
•    A Felső-Sólyomkő nevű sziklaszirten egykori őrtorony maradványai láthatók.
•    Határában van a festői Tusnádi-szoros, amely az Alcsíki- és a Háromszéki-medencét köti össze.
•    A Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava. Régi kápolnáját 1765-ben kozmási és tusnádi lakosok építették fel. 1775-ben a másik oldalon is épült egy kápolna, mely 1860-ban romba dőlt. 1842-ben a régi is leégett. Mai Szent Anna kápolnája 1977-ben épült, búcsúja július 26-án van.
•    A Csomád ikerkráterében a Mohos havasi tőzeglápja terül el.
•    Római katolikus temploma az 1929-ben épített kápolna helyére 1982 és 1985 között épült.
•    Ortodox temploma 1939 és 1979 között épült.

Csíksomlyó

1959 óta Csíkszereda településrésze Romániában Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor
•    A templom előtti tér bal oldalán álló Nepomuki Szent János kápolna 1767-ben épült, közelében áll az 1567. május 17-iki Tolvajos-tetői győzelem emlékműve, melyet 1870 körül hoztak ide.
•    A templom feletti domboldalban három kápolna is áll:
•    A 15. századi Salvator-kápolna középkori részletekkel, az 1456-os nándorfehérvári diadal emlékére épülhetett. 1780-ban újjáépítették, 1878-ban bővítették. Egykor kőfal övezte, őre a közeli remetelakban lakott.
•    A Szenvedő Jézus kápolnája a 15-17. században épülhetett, a búcsúsok ennek a közelében várják a napfelkeltét.
•    A Szent Antal kápolna 1750 és 1773 között épült Hallerkői Haller Krisztina költségén.
•    A kolostor mellett áll Csíkszék 1825 és 1841 között épített egykori székháza, ma tüdőszanatórium és kórház.
•    Az egykori római katolikus főgimnázium 1727-ben épült, falai közt sok híresség tanult, ma gyermekotthon.
•    A Lok-patak völgyében feltörő borvízforrás a lakosság kedvelt ásványvize.


 

Korond

Falu a romániai Hargita megyében. A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja.

 LÁTNIVALÓK KORONDON
•    Híres fazekasfalu, vasas-kénes gyógyfürdővel, három borvízforrással.
•    A régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje. 1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz. 1720-ban felújították. Közben a megmaradt katolikusok 1648-tól egy kápolnát használtak. Az 1700-as években Atyhával közös volt a plébánia, Korondnak 1743-tól van saját, külön papja. A faluban katolikus elemi iskola működött, ezt a román hatóságok 1924-ben bezárták. 1910-ben új római katolikus templom építése kezdődött meg, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére. A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve.
•    Unitárius templomát 1720 és 1750 között építették, 1821-ben és 1971-ben megújították.
•    A templommal átellenben Falumúzeum található.
•    A falutól negyedórányira a parajdi országút mentén 535 m magasságban állt egykor Korondfürdő, melyet 1729-ben említenek először, 1890-ben birtokosa Gáspár Gyula, aki 1892 és 1900 között jelentősen kiépítette. 1938-ban a fürdő csődbe jutott, fenyőfáit kivágták, épületeit lebontották. A helyet ma Árcsónak nevezik, amely sóskútjáról, forrásüledékeiről és borvízforrásairól nevezetes.
•    A Barátok kertje nevű helyen egykor kolostor állott, ahova 1783-ban költöztek a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból. Helyén malom van.
•    A falu határában aragonitot bányásznak.
•    Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeiből.
•    Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni.
•    Magyarnyelvű Középiskola előtt modern emlékmű.

A Székelyföld szívében, a Görgényi havasok nyugati lábainál, 500 m magasságban fekvő Szováta Sóvidék legnagyobb települése, híres fürdő- és üdülőhely.
Szováta fürdő jellegzetessége a sós tavak gyógyító hatásában rejlik.
Szováta Legnagyobb tava a Medve Tó egyedülálló helioterm sós tó Európában, 128 éves.
Sikeresen gyógyítják a reumatikus és a meddőség betegségeke