"Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, amelyen élünk és meghalunk" /Tamási Áron/ FARKASLAKA -

Farkaslaka - Hargita megye, Románia.

Leírás: Tamási Áron "angyali faluja" a Székelyföld szívében, Szováta és Székelyudvarhely között a 13A jelzésű műút mellett húzódik a Fehérnyikó völgyében. A település első írásos említése 1566-ból való, ma kilenc falu községközpontja. Neve származhat a farkas totemnévből még az ősi pogány időkből. A népi hagyomány így magyarázza: a falutól északra a Nyikó vizén volt egy kis vízimalom. A vízimalom körül, de a mai falu körül is erdő volt. Ide a malomba jött egy ember a lovával őrölni. Amíg a gazda őrölt, addig a farkasok a lovát megették. A gazda haza térve lova nélkül, így számolt be a történtekről "farkaslakta az a hely odalent". A népi hagyomány innen származtatja a település nevét.
Maga a település a "Gordon" hegy oldalán terül el
.
Lakossága: A község alapítása óta székely-magyar, római katolikus vallású. 1850-ben 1051 lakosa volt, 1910-ben 1317-en lakták, az 1956-os forradalom idején 1550-en, a legutóbbi adatok szerint 2001-ben pedig 1776 fő volt a faluban, melyből 1773 fő magyar és 3 fő román nemzetiségű. Vallási hovatartozás szerint 1733 lélek római katolikus 40 lélek református míg 3 lélek ortodox.

Gazdasági jellemzése: a lakosság fő foglalkozása az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, ló, kecske, disznó és szárnyasok) a növénytermesztés (pityóka, fuszulyka, kukorica, búza, árpa, zab, ma már len és cukorrépa is) főleg az állatok ellátását szolgálja. Nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek is, gyakoriak a szilva, az alma, a körte és a dió.

Emelett a farkaslakiak fő jövedelem-kiegészítő forrása a szénégetés. A szénégetésre vonatkozó első írásos adat 1594-ből való, amikor a szénégetés, a farkaslakiak kiváltsága volt.

Ma a szénégetés, talán a vidék legjellemzőbb foglalkozási ága, füstölgő boksáik vonzzák a kíváncsiskodókat. A kézművesség, a népművészet kiemelkedő foglalatosságnak számít, csodálatot vívnak ki az asszonyok szőttesei, varottasai szépek a míves csergék.

Állatvilága, növényzete: A vidék gazdag állatvilágnak ad otthont. Az erdei ragadozók közül megtalálható itt a kárpáti barnamedve, a farkas, a róka, a hiúz, a vadmacska, a vadonélő növényevők közül a szarvas, az őz, a mezeinyúl és a vaddisznó. Találunk itt énekes- és vándormadarakat valamint a kiveszőfélben levő ragadozómadarak közül a vándorsólyom. A falu különös értékét az erdők képezik, amelyeknek 50%-a bükk, vegyesen más lombhullató fákkal, mint a gyertyán és a kőris, 30%-a csertölgy, 17%-a fenyőfélék, 3%-ban más fafélék találhatók, mint a hárs, a nyír és a berkenye. Farkaslaka és Tamási Áron - a falu és az író, eggyé nőtt a hely- és a környékbeliek tudatában. Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándok helye lett. Tamási művészetével maradandó emléket állított szülőfalujának. Stílusalkotó, a székely beszédet illesztette be a magyar irodalomba.

Szervácius Jenő és fia Tibor alkotása. A Tamási emlékmű hivatalos felavatása 1972 szept. 24-én, az író 75-ik évfordulóján volt . A kőfelületek más és más témákat tárnak elénk,az emlékmű Tamási hőseit ábrázolja.

ÁBELI ÉSSZEL ÉS FORTÉLLYAL "MINDENEN OKULVA TANULNI ÉS TANÍTANI, S HOLTIG GYŰJTENI A KEDVET AZ ÉLETHEZ?" (TAMÁSI ÁRON)

Szép látvány fogadja azokat, akik a Betonút felől érkeznek Farkaslakára.

Igényesen faragott és jól karbantartott, a századforduló környékéről való tipikus nyikómenti kötöttszékelykapu hiteles másolata jelzi a bejáratot.

Ebben a képkeretben tárul fel a fenyőfákkal körbezárt téren, rózsasor felvezetéssel, a szépen öregedő kvarctömb, és két cserefa koszorújában Tamási Áron sírja, a háttérben a templomtoronnyal. Itt nyugszik a székely széppróza egyik legnagyobbika. Szépen gondozott, tisztelői által koszorúkkal elhalmozott sírját faragott kopjafa jelöli, az alábbi felirattal:

"Tamási Áron, 1897-1966 Törzsében székely volt / fia Hunniának / hűséges szolgája / bomlott századának"

Tamási Áron-emlékház A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel, a Nagy utca 238 szám alatt található. Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház. 1970-től 1982-ig Tamási Gáspár, az író testvéröccse volt a ház gondnoka, 1982-től pedig Tamási Erzsébet, az író húga és férje Sipos Ferenc. A csűrt Tamási Gáspár építtette. Az első szobában, az úgynevezett "nagy házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg.

Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható. Tamási Áron a külső "kicsi" házban (szobában) született 1897. szeptember 20-án. A múzeum gondnokságát ma Tamási Erzsébet fia, Sípos Mátyás látja el. A római katolikus templom 1842-1848 között épült a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon, 581 m magasságban. Védőszentje Nepomuki Szent János. A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles, tornya 38 m magas.
Az osztrák klasszicizmus falusi templomtípusainak egyike, amely egyszerűsített klasszicizáló-barokk berendezést kapott. A jelenlegi harangokat Nagyszebenben öntették 1927-ben. Az orgona 1865-ben készült (Mátisfalvi Szőcs Sámuel építette). A templom előterében az 1914-18-ban elesett helybeliek emlékműve áll. A templom freskói aradi festőtestvérek műve.

A falu a Hargita lábánál, a Nyikó katlanjában, a havasi hegyek előrenyújtott karjai között szívesen látja Önt. Itt ringott Tamási Áron, a székely író bölcsője, s itt domborodik a sírhantja is. A falu szülöttjéről iskolát is neveztek el Farkaslakán. A Tamási Áron Általános Iskolát 1936-ban építettek. Az előtte lévő kis kertben 1997 szeptember 19-én leplezték le Tamási Áron mellszobrát az író születésének századik évfordulóján. A szobor ma a bejáratot díszíti. Alkotója a szovátai Sánta Csaba szobrászművész.
A környező hegyek: A község szabdalt dombok között, a Hargita hegység vulkanikus platóján fekszik. Kiemelkedő magaslat a falutól észak-keletre lévő Gordon, amely egyben el is választja a szomszédos Oroszhegytől. Firtosváralja felé alacsonyabb, gyümölcstermelésre is alkalmas dombok helyezkednek el. Északra a Kalonda-tető, délkeletre a Baknya-tető zárja le a völgyet. Nyugatra a 600 méteres Cseretető választja el Kecsettől és Kisfaludtól. Németh László épp azon lepődött meg, amikor Tamásival Farkaslakán járt, hogy "csakugyan van", létezik a Tamási-mű "angyali faluja". A halál szélén mókázó, a balladát szinte táncoló hegyi nép lelkét színesre verték az évszázadok. A hajdani határőrök, földművesek, állattartók, vállalkozók, favágók, fuvarozók, szénégetők leszármazottai - a mai farkaslakiak - ősi székely vendégszeretettel várják látogatását úgy, hogy a XX. századvégi igényességnek is megfeleljenek.

 

 

Keresse Farkaslakán Kovács Sándort, A Gordon Tours Faluturizmus főszervezőjét. Tájékoztatást ad: helyi és más székelyföldi szálláslehetőségekről, étkezési, művelődési és szórakozási lehetőségekről, látnivalókról. Igénybe veheti a faluban létező közszolgáltatási lehetőségeket: orvosi rendelő, autószerelő műhelyek, benzinkút.